Kenderház Építés

MŰSZAKI ÉS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

Monolit Kenderbeton Szerkezetek (Zsaluzott Technológia)

Kendercell 1.5
1. Általános Leírás és Alkalmazási Terület

A kenderbeton (Kendercell) egy mész alapú kötőanyagból, kenderpozdorjából és vízből álló, kiváló hőszigetelő képességű, nem teherhordó építőanyag.

Fő alkalmazási területek:

  •  Könnyűszerkezetes épületek (fa- vagy fémváz) kitöltő hőszigetelése.
  • Pillérvázas épületek kitöltő falazata.
  • Födémek és tetőszerkezetek hőszigetelése.
 
Fontos: A kenderbeton önmagában nem alkalmas teherhordásra, minden esetben önálló tartószerkezet (váz) szükséges!
2. Tartószerkezeti Követelmények (Vázszerkezet)
A. Fa tartószerkezet (Leggyakoribb)
  • Anyagminőség: Legalább C24-es szilárdsági osztályú, műszárított, gyalult fenyő faanyag javasolt.
  • Nedvességtartalom: A beépítéskor a fa nedvességtartalma nem haladhatja meg a 18-20%-ot.
  • Védelem: A kenderbeton lúgos kémhatása (mész) természetes gomba- és rovarvédelmet biztosít, de a talajjal érintkező részeket (talpszelemen) külön vízszigeteléssel kell elválasztani az aljzattól (pl. bitumenes lemez). A faoszlopokat a falvastagság közepére vagy a belső sík felé eltolva javasolt elhelyezni a hőhídmentesség érdekében.
B. Fém tartószerkezet (Acél)

A mész kötés közben erősen lúgos és nedves környezetet teremt, ami a kezeletlen vagy gyengén védett fémet korrodálhatja.

  • Horganyzás (Galvanizálás):
    • Követelmény: Tüzihorganyzott acélszerkezet szükséges. A nemzetközi tapasztalatok és szabványok (ISO 1461) alapján a minimális horganyvastagság 85 mikron (µm) legyen (ez kb. a Z600-as osztálynak felel meg, de kereskedelmi forgalomban a Z275 a minimum standard).
  • Kiegészítő védelem (KÖTELEZŐ JELLEGGEL AJÁNLOTT):
    • Mivel a nedves kenderbeton lúgos közege a cinkkel reakcióba léphet (hidrogén gáz fejlődése mellett), a horganyzott felületet a kenderbetonnal érintkező helyeken bitumenes mázzal vagy speciális lúgálló alapozóval le kell kenni. Ez megakadályozza a galvánkorróziót a száradási időszakban (ami hetekig tarthat).
  • Rozsdamentes acél: A legbiztonságosabb, de legköltségesebb megoldás (pl. AISI 304).
C. Beton pillérváz

A betonfelületekkel a kenderbeton jól együttműködik. Sima zsaluzott betonfelület esetén tapadóhíd (gúzolás) használata javasolt a jobb mechanikai kötés érdekében.

3. Anyagösszetétel és Keverés

A Kendercell 1.5 termék előírt keverési arányai a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ A-31/2018) alapján:

Példa: 20 kg kenderpozdorjához 30 kg kötőanyag és 50 liter víz szükséges.

Keverési eljárás:

  1. Eszköz: Kizárólag kényszerkeverő (pan mixer) használata ajánlott!
  2. Sorrend:
    • Először a kenderpozdorját helyezzük a gépbe.
    • Hozzáadjuk a kötőanyagot és rövid ideig szárazon keverjük.
    • Permetszerűen, lassan adagoljuk a vizet, amíg a keverék el nem éri a „földnedves” állagot (ha kézzel összenyomjuk, egyben marad, de víz nem csöpög belőle).
  3. Figyelem: A hagyományos gravitációs betonkeverőben az anyag keverésére fokozottan oda kell figyelni mert ellenkező esetben nem keveredik el megfelelően, „úszik” és csomósodik.
    • Előszőr a megfelelő mennyiségű vizet helyezzük a keverőbe!
    • Hozzáadjuk a kötőanyagot és rövid ideig keverjük, látjuk mikor oldódik fel
    • Utoljára a pozdorját adjuk hozzá. Rövid ideig keverjük. Ha elindul a csomosodás azonnal kiöntjük egy alkalmas felületre ahonnan vödrökbe lapátolva szállítjuk.
4. Kivitelezési Technológiák

A kivitelezés történhet zsaluzat közé történő kézi tömörítéssel vagy gépi szórással.

A. Zsaluzat kialakítása
  • Anyag: Zsalutábla, OSB lap (min. 18-20 mm), vagy rétegelt lemez.
  • Rögzítés: A zsalut a tartószerkezethez rögzítjük távtartókkal (pl. műanyag csövekbe húzott menetes szárakkal), amelyek a zsalu bontása után kivehetők, a lyukak pedig kenderbetonnal tömíthetők.
  • Leválasztás: A zsaluzat belső felületét zsaluolajjal vagy viasszal kell kezelni a tapadás megakadályozására.
  • Csúszózsalu módszer: Kézi tömörítésnél gazdaságosabb 60-80 cm magas „csúszózsalut” használni, amit a rétegek elkészülte után (akár azonnal vagy rövid időn belül) feljebb emelünk. Ha OSB használunk azt felezzük.
B. Technológia 1: Kézi Tömörítés (Csömöszölés)

Ez a klasszikus módszer, barkácsolók számára is elérhető.

  1. Rétegrend: Az anyagot 10-15 cm vastag rétegekben töltjük a zsaluba.
  2. Tömörítés:
    • SZIGORÚAN TILOS a betontömörítéshez hasonló erős döngölés! A túl tömör anyag elveszíti hőszigetelő képességét.
    • Módszer: Kézzel (gumikesztyűben) vagy egy lécdarabbal a zsalu szélei mentén és a tartószerkezet körül alaposabban, a fal közepén pedig csak lazán nyomkodjuk meg az anyagot. A cél a homogén eloszlás, nem a maximális tömörség.
  3. Sarkok és Váz: A vázszerkezet körül különös gondossággal kell tömöríteni, hogy ne maradjanak légrészek.
C. Technológia 2: Gépi Fújás (Szórás)

Ipari méretű kivitelezéshez, speciális berendezéssel.

  1. Működés: A száraz kender és a kötőanyag-pép külön tömlőn érkezik, és a fúvófejben keveredik össze levegőnyomás segítségével.
  2. Előny:
    • Gyorsabb kivitelezés.
    • Egyenletesebb sűrűség és minőség.
    • A nagy sebességgel becsapódó anyag önmagát tömöríti, így nincs szükség kézi csömöszölésre.
  3. Zsaluzat: Itt gyakran csak az egyik oldali zsaluzatot (pl. belső burkolat vagy ideiglenes tábla) építik meg teljes magasságban, és arra fújják rá az anyagot, majd síkba vágják.
5. Utókezelés és Száradás

A kenderbeton kötése és száradása hosszú folyamat.

  • Zsalubontás: Kötőanyagtól függően, kézi tömörítésnél általában 24 óra múlva bontható (csúszózsalunál azonnal is, ha az állag engedi).
  • Védelem: A friss falat óvni kell:
    • Esőtől: Azonnali kimosódás veszélye.
    • Gyors kiszáradástól: Erős napsütés és szél esetén (hasonlóan a betonhoz) „megéghet”, ezért nedvesen tartás vagy takarás szükséges lehet az első napokban.
    • Fagytól: A teljes kiszáradásig (+5°C alatt nem végezhető a munka).
  • Száradási idő: Vastagságtól és időjárástól függően 3-6 hónap is lehet, mire a fal alkalmas a vakolásra. A nedvességtartalmat ellenőrizni kell vakolás előtt (<20%). Az elkészült épületünkbe a nyílászárokat csak a belső falfelületen mért max. 30% nedvességtartalom elérése után építjük be. Hamarabb történő beépítés esetén a száradás ideje nagymértékben megnövekszik. Gondoljunk bele 100m3 beépített kendercellbe 25000 liter az-az 25m3 vizet viszünk be. Ennek távozni kell. Mivel a páraáteresztő képessége magas, ha nem zárjuk be az épületet ez „viszonylag gyorsan” megtörténik. A száradás alatt minden további belső munka végezhető ami nem érinti a kenderfalakat. Belső vakolat elkészítése 30% nedvességtartalom alatt. Ellenkező esetben a vakolat foltosodhat, és nehezebben szárad a falunk. A foltosodáson mért nedvességtartalom határérték alá csökkenésé esetén glettelhető. – nem foltosodik tovább.
6. Felületképzés (Vakolás)

Ez a technológia kulcspontja.

  • TILOS: Cementes, műgyantás, vagy bármilyen párazáró (diszperziós) vakolat/festék használata! Ez a szerkezet befülledéséhez és a vázszerkezet rothadásához vezet.
  • Előírt vakolat: Kizárólag jó páraáteresztő képességű (diffúzió-nyitott) mész- vagy vályogvakolat rendszer használható.
7. Biztonsági előírások

A mész erősen maró hatású! Védőszemüveg, zárt ruházat és lúgálló gumikesztyű viselése a keverés és bedolgozás során kötelező.

Ez az utasítás a NMÉ A-31/2018 és a Café Plusz Kft. műszaki leírása alapján készült, kiegészítve a nemzetközi szakmai irányelvekkel.