A kender évezredek óta számos felhasználási lehetőséggel bír, ma pedig egyre gyakrabban használják házak építésére, ami különösen kedvező az éghajlat szempontjából. A legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy elegendő mennyiségben termesszék ahhoz, hogy kielégítse a növekvő keresletet.
Kender tégla falazóelemek, nemzetközi csapatok kezei között
Fontos kijelenteni, hogy Alsó-Szászországban, Északnyugat-Németországban épült első kenderből készült ikerház átadási ünnepségén senki sem kísérletezett a növény bódító hatásával. A ház befejezését jelképező eseményen mindössze hideg sört szolgáltak fel a vendégeknek.
Christian Eiskamp évtizedeket töltött családi házak építésével a több mint 100 000 lakosú Oldenburg déli részén található lakóparkokban. Nemrég azonban úgy érezte, hogy a beton és a tégla ideje a klímaváltozás miatt lejárt. Az alternatív építőanyagok után kutatva, a Google segítségével fedezte fel a kendert.
„Sokkolt, amikor megtudtam, hogy a betonipar a világ üvegházhatású gáz-kibocsátásának körülbelül 60%-áért felelős,”
A fenntarthatóság iránt érdeklődve meghívott egy tanácsadót, aki „kendermérnöknek” nevezi magát, majd belevágott egy ikerház építésébe, amelyet később bérbe kívánt adni, mielőtt az ilyen típusú építés szélesebb körben elterjedne.
Fenntartható építési megoldások
Az elkészült családi ház nem kelti kenderből készült épület benyomását. Fa burkolat, tornác, és zöld tető jellemzi, mint valami mesebeli házat. Bár betont használnak benne, ez csak az alaplemez és a tartókeret részeiben található meg. A favázas szerkezetet préselt kenderpozdorjából készült téglákkal töltik ki, amelyeket mészhabarccsal ragasztanak össze. Az építési költségek 15%-kal magasabbak, mint egy hagyományos építés esetén, azonos felszereltséggel.
A ház befejezése óta már több mint ezer érdeklődő látogatott el ide. Egy „nyílt hétvége” során júniusban több mint 700 ember érkezett megtekinteni az épületet. Eiskamp következő projektje egy kender öko-település kialakítása, amely kis lakóegységeket, közösségi tereket, valamint közös autó- és fűnyíró használatot is magában foglal. „Mára a fenntartható építés mély meggyőződésemmé vált,” tette hozzá.
Az ipari kender, mint ideális alapanyag
A kenderfalazattal épült házhoz hasonlóan a fa is képes szén-dioxidot (CO2) megkötni, amíg az épület áll, és az anyag nem ég el vagy rothad. Kutatások már egy ideje bizonyítják, hogy a fa, mint helyben elérhető, környezetbarát építőanyag, segíthet a 1,5 Celsius-fokos klímacél elérésében. Azonban a fa iránti kereslet gyors növekedése miatt már magas ára van, és nem biztos, hogy a rendelkezésre álló erdők elegendőek lennének egy globális építési hullám kiszolgálásához. Az új építési nyersanyagok, mint a kender, gyorsan és nagy mennyiségben előállíthatók, és mindaz, ami nagy mennyiségű cellulózt tartalmaz, alkalmas építésre.
Az európai mezőgazdasági termelők hektáronként több mint hat tonna kenderszalmát takarítanak be. Lengyel kutatók szerint egy tonna száraz kenderanyag egy-három tonna CO2-t „tárolhat.” Ezen kívül a kender iránti kereslet növekedése segíthet a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételében, mivel hasznos vetésforgó növény. A növény mély gyökérzete elősegíti a talaj lazítását és növeli annak vízmegtartó képességét.
A kender története és visszatérése az építőiparba
A kenderrel kapcsolatos tévhitek egy része abból ered, hogy összetévesztik a bódító tulajdonságokkal bíró cannabissal. Az ipari kender gyakorlatilag nem tartalmaz THC-t, így nem használható tudatmódosításra. Évszázadokkal ezelőtt Európában hagyományosan textíliák és vitorlák készítésére használták, míg az Egyesült Államokban a Kentucky-Illinois Hemp Company már közel egy évszázada kísérletezett kenderalapú bioműanyagokkal. Az 1940-es években Henry Ford például egy olyan prototípust is bemutatott, amely többek között kenderrostokat is tartalmazott.
A modern kutatások és a klímaváltozás jelentette kihívások ismét reflektorfénybe helyezték a kendert, különösen az építőipar számára.