A kender Európa és világszerte termesztett növény. Az elmúlt években a kendertermesztésre szánt terület jelentősen nőtt az Európai Unió területén, a 2015. évi 20 540 hektárról 2022-re 33 020 hektárra (60%-os növekedés). Ugyanebben az időszakban a kender termelése 97 130 tonnáról 179 020 tonnára nőtt (84,3% -os növekedés). Franciaország a legnagyobb termelő, amely az uniós termelés több mint 60%-át adja, majd Németország (17%) és Hollandia (5%) következik.

A kendertermesztés hozzájárul az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez

A kendernek számos környezetre ható előnye van.

• Szén-dioxid-tárolás: egy hektár kender 9-15 tonna CO2-t köt meg, ami hasonló egy fiatal erdő által megkötött mennyiséghez, de csak öt hónapra van szükség a növekedéshez.
• A betegségek ciklusának megszakítása: a kender segít megszakítani a betegségek ciklusát, ha a vetésforgóban használják. Emellett a gyomok nem képesek növekedni a kendernövények gyors növekedése és árnyékoló képessége miatt.
• Talajerózió megelőzése: a kender sűrű levelei természetes talajtakaróvá válnak, csökkentve a vízveszteséget és védve a talajerózió ellen. A kender a csírázás után mindössze három héttel borítja a talajt.
• Biodiverzitás: a virágzási ciklus általában július és szeptember között zajlik, ami egybeesik a más növényekből származó pollentermelés hiányával. A kender nagy mennyiségű pollent termel. A madarak számára is menedéket nyújt, és a kendermag az állatok tápláléka.
• A peszticidek alacsony vagy semmilyen használata: a kender kevés kártevőre érzékeny a természetes ragadozók hiánya miatt, ami azt jelenti, hogy a rovarölő szerek, herbicidek és gombaölő szerek használata a legtöbb esetben elkerülhető.

A kender felhasználása

1. Textilipar (kenderrost)

A kenderrost nagyon hasonlít a vászonhoz, és a textilipar érdeklődése a kenderrost felhasználása iránt növekszik. Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében a textilágazatot a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaságra való átállás egyik sarokkövének tekinti, és arra ösztönözte az érdekelt feleket, hogy keressenek új anyagokat és új gazdasági modelleket. E célból a Bizottság javaslatot fog tenni a fenntartható textiltermékekre vonatkozó átfogó uniós stratégiára, amelynek célja egy fenntarthatóbb, innovatívabb, körforgásos gazdasági modell létrehozása.

A kenderrost fenntartható nyersanyag a textilipar számára.

2. Élelmiszer és takarmány (hemps magok)

A kendermag nagy mennyiségű fehérjét és jelentős mennyiségű rostot, vitamint, omega-3-at és ásványi anyagokat tartalmaz. Ennek eredményeként a hántolt kendermagok emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként szolgálnak, míg a teljes kendermagot takarmányként használják az állatok számára.

3. Építőipar (pozdorja,kenderrost)

Az építőiparban három fő kenderalapú terméket használnak: mészkender beton (LHC), kendergyapot és farostlemez szigetelés. Az építőipar felelős az energiafogyasztás 40%-ért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 36%-ért, és ennek az energiának a 75%-a hulladékká válik. Ez olyan építési gyakorlatok és anyagok kereséséhez vezetett, amelyek szén-dioxid-semlegesek vagy szén-dioxid-megkötők, szén-dioxid negatívak. A kenderbeton szénmegkötő, mivel az anyagban tárolt szén mennyisége magasabb, mint a gyártás során keletkező kibocsátás, és továbbra is tárolja a szenet az épület élettartama alatt. Az építőipar energiahatékonyságának javítása kulcsszerepet fog játszani a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérésében, ami az európai zöld megállapodásban meghatározott cél. A kender jelentős szerepet játszhat e célkitűzés elérésében.

A mészkenderbetont, a kendergyapotot és a farostlemez szigetelést energiahatékony tulajdonságaik miatt használják az építőiparban.

4. Papírgyártás (kenderrost)

A kenderrost papírgyártáshoz való felhasználásának számos előnye van: a kenderszár érése legfeljebb öt hónapot vesz igénybe, a kenderpapír nem feltétlenül igényel mérgező fehérítő vegyszereket, és a kenderpapír hét-nyolcszor újrahasznosítható.

A kenderrost papír fenntarthatóbb alternatívája a fapépből készült papírnak.

5. Egyéb felhasználások

A kenderből származó termékeket különböző iparágakban és különböző célokra használják. A műanyag negatív környezeti hatásai arra késztették a gyártókat, hogy alternatívákat keressenek. A kender könnyű súlya és tartóssága miatt jó választás. A műanyag helyettesítésére kenderből származó termékeket használnak különböző ágazatokban, például az autógyártásban, a vasútban, a légi közlekedésben és az űrkutatásban.

A kender egyéb felhasználási területei közé tartozik a kozmetikumok (olajok, testápolók, samponok stb.) és az energiatermelés (bioüzemanyagok). Érdeklődés mutatkozik a kenderkivonatok, nevezetesen a kannabidiol (CBD) előállítása és forgalmazása iránt is, mivel lehetséges felhasználása van kozmetikumokban, egészségügyi termékekben és élelmiszerekben. Ezekre a lehetséges felhasználásokra azonban a vonatkozó uniós követelmények vonatkoznak. 2020 novemberében az Európai Unió Bírósága úgy határozott, hogy az uniós jog megengedi a jogszerűen előállított CBD forgalmazását.

Forrás: https://agriculture.ec.europa.eu/farming/crop-productions-and-plant-based-products/hemp_en